Projekt Hüdra: a Soros-jogászok nyomában – a szálak David Pressmanig és Magyar Péter édesanyjáig vezetnek

A magyarországi bírósági rendszert és jogásztársadalmat keresztül-kasul átszövő Soros-szálnak az elmúlt tíz évben kiterjedt irodalma jelent meg a médiában. A téma szereplőinek száma olyan nagy, hogy bemutatásuk még cikksorozatunk kereteit is szétfeszítené, ezért egy rövid visszatekintés után írásunkban az elmúlt időszak eseményeire és kulcsszereplőire koncentrálunk.

Soros György szervezetei érzékenyítenek

2010 után a Magyar Igazságügyi Akadémia szervezésében megvalósuló érzékenyítő kurzusokon keresztül többek között a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Patent Jogvédő Egyesület komoly befolyásra tett szert bírósági berkekben. A Patent Jogvédő Egyesület például bíróságfigyelő programot indított 2013-ban a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával.

2012 júliusában a Szegedi Ítélőtábla és a Soros György által finanszírozott Transparency International Magyarország (TIM) közös programján a balliberális sajtó által favorizált Darák Péter kúriai elnök felszólalásában nyíltan kiállt a politikai aktorként fellépő álcivil szervezet mellett, hangsúlyozva, hogy a TIM támogatása minden szervezet számára üdvös.

A szorosabb összefonódás jegyében a Transparency International Magyarország még tanácsokat is adott a magyar bíróknak korrupció témakörben, többek között azt állítva:

• A bíró döntése várhatóan nem lesz hatással a fizetésére, így emiatt nem kell aggódnia, amikor a „helyestől” eltérő ítéletet hoz külső befolyásolás hatására.
• Egy ideális bíró számára fontosabb az elismertség, a társadalmi státusz, mint a jövedelem, mégis a bírói bérek csökkenése a korrupció növekedéséhez vezet.

2019-ben a bíróságok napjának estéjén szokatlan akcióba kezdett az Amnesty International, „fényvetítést rendezett az Igazságügyi Minisztérium homlokzatán”. Állításuk szerint ezzel az volt a céljuk, hogy felhívják a figyelmet a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének fontosságára, illetve tiltakozzanak a bíróságokra nehezedő egyre nagyobb kormányzati befolyás ellen. „A bíróságok a jogállam legfontosabb védvonalai, ha azok kormányzati befolyás alá kerülnek, akkor esélyünk sem lesz például az állammal szemben érvényt szerezni az igazunknak. 150 éve, 1869-ben jött létre Magyarországon a független, nem a kormánynak alárendelt bírósági rendszer, amelyet most az a veszély fenyeget, hogy ismét gyámság alá kerül” – mondta akkor Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország jelenlegi igazgatója, akinek testvérét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal többek között költségvetési csalással és sok száz milliós számlagyár működtetésével gyanúsított meg.

Egyre több külső szereplő

A holland nagykövetség támogatásával, valamint az ellenzéki politikai gondolkodást támogató jogász-közösség meghatározó szereplőinek – köztük Fleck Zoltán, az Eötvös Károly Intézet korábbi vezetőjének – részvételével megrendezésre került Models of Judicial Administration (A bírósági igazgatás modelljei) című konferencián Philip Langbroek, aki évekig magas pozíciót töltött be az Európai Tanács Igazságszolgáltatás Hatékonyságát Értékelő Bizottságában (CEPEJ),

A holland jogász kijelentette, hogy a gyenge ellenzéki pártok ideje lejárt, és hozzátette, hogy az együttműködésre hajlandó bírók számíthatnak nemzetközi támogatásra.

Ennek szembetűnő példája volt, amikor a német Verfassungsblog – amely gyakran platformot biztosít Magyarországot bíráló progresszív hangoknak, köztük Soros György közeli partnereinek (például Kim Lane Scheppele) és kulcsszervezeteinek (pl. a CEU) – „Egy magyar bíró védelmet kér az EUB-tól” címmel közölt egy cikket. A lap hazai ellenzéki álhíreket felsorakoztatva számolt be arról, hogy Vasvári Csaba az Európai Unió Bíróságához fordult előzetes döntéshozatali kérelmével, mert aggódik a bíróságok függetlensége miatt.

Az Amnesty International sem maradt tétlen a „Vasvári-ügy” kapcsán. Ekkor adta ki a „Fortélyos félelem: Erősödő kontroll a magyar bíróságok felett” című, szakmai látszatot keltő jelentését, amelyet 14 bíró közreműködésével készítettek. A dokumentumban az NGO a Magyar Helsinki Bizottság, a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság hivatkozásával kijelentette, hogy Magyarországon „alkotmányos válság” van az igazságszolgáltatás területén, és hogy „a bírói függetlenség alapvető fékek és ellensúlyok meggyengültek”.

A Verfassungsblog azonban nem az egyetlen külföldi portál, amely szívesen ad teret Vasvári Magyarországot támadó álláspontjának. Néhány évvel ezelőtt a brit The Guardian is megjelentetett egy cikket „Orbán Viktor magyar bíróságok feletti uralma a jogállamiságot fenyegeti – figyelmeztet a bíró” címmel, amelyben Vasvári kormányellenes nézeteit ismertette. A cikkben olyan alaptalan kijelentéseket tett, mint például, hogy „a magyar kormány folyamatosan túllépi hatáskörét a bíróságok befolyásolása érdekében”, vagy hogy „ő és bírói kollégái évek óta külső és belső befolyásolási kísérletek tanúi”.

A bírói aktivizmus

Az igazságszolgáltatásba való külföldi beavatkozás és a bírói hivatás politikai szerepként való felfogásának legszembetűnőbb példája kétségtelenül az a 2022 októberében lezajlott esemény volt, amikor

Ez a találkozó alapvetően ütközött a bírói hivatás etikai normáival, és heves vitákat váltott ki a magyar közéletben. Ennek ellenére az OBT közleményben védte az egyeztetést, azt állítva, hogy ez „a demokráciákban teljesen szokásos gyakorlat”. Kijelentették továbbá, hogy véleményük szerint „egyáltalán nem merült fel, hogy az OBT-t képviselő bírók látogatása sértette volna bírói függetlenségüket, vagy etikai szabálytalanságot követett volna el”.

Hasonló védekezés hangzott el Vadász Viktor, Matusik szövetségese részéről is, aki azt hangsúlyozta, hogy a Pressmannel folytatott tárgyalás csupán annyit bizonyít, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás és az igazságot az Országos Bírói Tanács képviseli. Ez a hozzáállás megmagyarázza, hogy egy évvel később újból megtörtént az OBT-vezetők nagyköveti látogatása, mégpedig kibővített létszámmal. Pressman elmondása szerint ez a találkozó – paradox módon – „a Tanács függetlenségének erősítéséért végzett munkájáról” szólt.

Fokozódó politikai aktivizmus a hazai bírók részéről

A magyarországi bírók politikai fellépésének megélénkülését vizsgálva nem is kell messzebb mennünk, mint a 2025 februári bírótüntetésre. A Magyar Bírói Egyesület Bárándy Péter exminiszter mellett egy másik egykori politikust is bevetett a demonstráción Baka András személyében, aki a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőjeként vált ismertté és az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar tagja is volt.

Baka a bírák szabad véleménynyilvánításáról szónokolt és kijelentette, hogy: „A kormányzat erőből viszi át akaratát az Alkotmánybíróság segítségével.” Tehát az Alkotmánybíróságot a kormány politikai eszközének minősítette. A volt MDF-es képviselő szerint az Alkotmánybíróság jogkörének csak a Sólyom-féle, a nyugatnémet alaptörvényben gyökerező modellje fogadható el jogállami megoldásként. Ez azonban nem állja meg a helyét nemzetközi összehasonlításban.  A holland alkotmány például tiltja alkotmánybíróság létrehozását. Finnországban a parlament egyik bizottsága foglalkozik ilyen ügyekkel, és arra is van példa, hogy a Legfelsőbb Bíróság egyik részlege dönt a tárgykörbe tartozó ügyekben. 

A másik kifogás, hogy a kormányzó és az ellenzéki pártok konszenzusa nélkül nem beszélhetünk pártatlan alkotmánybírákról. Ha ez így lenne, akkor a világszerte mintának tekintett Legfelsőbb Bíróság, az Egyesült Államok szövetségi bírósága, amely alkotmánybíróság is egyben, nem tekinthető pártatlannak, hiszen a bírák kétharmada a republikánus párt támogatásával lett a legfőbb bírói és alkotmánybírói testület tagja.

Baka érvelése – a nemzetközi példákon túl – azért is vitatható, mert a magyar Alkotmánybíróság ügyeinek 98 százaléka bírósági döntések alkotmányossági vizsgálatára korlátozódik, így az általa feltételezett politikai végrehajtói szerep nem állja meg a helyét.

A Soros-szervezetek és a dollármédia által is szervezett bíró-demonstrációval kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy azon Dr. Erőss Mónika, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnökhelyettese és Magyar Péter édesanyja is részt vett. Akinek bírói munkája során a függetlenséget, a pártatlanságot kellene képviselnie, mégis, mint kiderült, fia pártalapítását megelőző első pártrendezvényében aktív segítséget nyújtott. Erről maga a Tisza elnöke nyilatkozott, aki több ízben hivatkozott arra, hogy anyja befolyásos bírósági vezető volt.

Nemcsak bel, de külföldön is Soros-jogászokat találunk Magyar Péter mellett

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága (JURI) 2025. január 23-án – a nyilvánosság teljes kizárásával – tartotta meg első ülését Magyar Péter mentelmi ügyében. Az eljárást a magyar vádhatóság kezdeményezte, többek között a 2024 nyarán kirobbant diszkóbotrány során elkövetett lopás alapos gyanúja miatt. Az ülésnél és az eljárás meneténél azonban sokkal érdekesebb, hogy kik ülnek a szóban forgó bizottságban, hiszen ez alapján jó eséllyel következtethetünk a várható döntés irányára.

A JURI szakbizottság elnöke az a Ilhan Kyuchyuk, aki szerepelt azon a kiszivárgott, „Megbízható szövetségesek az Európai Parlamentben 2014–2019” című listán, amely az amerikai spekulánshoz hű európai parlamenti képviselőket sorolta fel. Ennek fényében nem meglepő, hogy a bolgár EP-képviselő rendszeresen megszavazza a Magyarországot alaptalanul elítélő parlamenti határozatokat és állásfoglalásokat.

De nem Kyuchyuk az egyetlen a szakbizottság tagjai közül, akit Soros szövetségesei között tartanak számon. Jana Toom, a Renew Europe elnökségi tagja, valamint Benifei Brando Maria, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének képviselője szintén szerepel a felsorolásban.

Érdemes megemlíteni Lara Wolters, a szakbizottság alelnökének nevét is, aki rendszeresen csatlakozik a hungarofób Daniel Freund hazánkat lejárató akcióihoz. A holland Munkáspárt politikusa hasonlóképp járt el 2022-ben is, amikor Freund, valamint Tom Malinowski – az Obama-adminisztráció korábbi helyettes államtitkára és a Soros által dollárszázmilliókkal támogatott Human Rights Watch egykori washingtoni igazgatója – társaságában közös nyilatkozatban minősítette Magyarországot kleptokráciának, és szankciók bevezetésére szólította fel az Európai Bizottságot, valamint az Egyesült Államok kormányát.

Nem szabad megfeledkeznünk Sergey Lagodinskyről sem, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportjának alelnökéről. A jelenlegi bizottsági tag 2021-ben még a szakbizottság alelnökeként, illetve az Európai Parlament vitás ügyekkel foglalkozó állandó előadójaként követelte az uniós források politikai alapon történő megvonását Magyarországgal szemben.

És ha mindez nem volna elég: Magyar Péter mentelmi ügyének jelentéstevője az a Krzysztof Śmiszek, aki 2024 májusáig Donald Tusk kormányzatának tagja volt. A szocialista Śmiszek – aki másodállásban genderaktivista – ráadásul épp annak az Adam Bodnarnak volt a miniszterhelyettese, aki nemcsak Soros György egyik legközelebbi lengyel bizalmasának számít (Bodnar a spekuláns által alapított Báthory Alapítványnál „nevelkedett”), hanem igazságügyi miniszterként rendszeresen megsérti a lengyel alkotmányt és a legalapvetőbb törvényi előírásokat is.

Miközben a bírói függetlenség hangoztatása gyakori érv a kormányellenes megmozdulásokon, egyre világosabb: Soros-szervezetek, nemzetközi aktivisták és baloldali politikai szereplők tudatosan alakítják a hazai igazságszolgáltatás légkörét. A tét nem kevesebb, mint az államhatalmi ágak közti egyensúly megőrzése – nemzeti keretek között.

Nyitókép: Mandiner-szerkesztés